Mennyi időt töltenek a három éven aluliak az médiaeszközök előtt? – Kérdőívünk eredményei

írta: Tóth Ticiána

Néhány hónappal ezelőtt arra kértük a három éven aluli gyermekeket nevelő olvasóinkat, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, amely egy tanulmány alapjául szolgál majd. A kérdéssorban arra voltunk kíváncsiak, hogy miként vélekednek a szülők a legkisebbek médiahasználati szokásairól. Hogy mennyi időt töltenek a kisgyermekek a televízió előtt? Mennyit gondolnak a szülők ideális időtartamnak? Cikkünkben a kutatás eredményeit is közöljük.

A kisgyermekeket nevelő szülők sokszor büszkén számolnak be arról, hogy két-hároméves csemetéjük már magabiztosan használja a különböző okoseszközöket. Az eddigi médiahasználati kutatások alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt években látványosan nőtt az óvodáskorúak és a még náluk is fiatalabbak digitális eszközhasználata. Főleg a tableteket használják ügyesen egyedül is. Megkeresik kedvelt meséiket a videómegosztókon, bekapcsolják kedvenc játékaikat, ez idő alatt pedig a szülők el tudják végezni napi teendőiket. Ez azonban nemcsak előnyökkel, hanem számos kockázattal is járhat, komoly nevelési kérdéseket vethet fel. A technológiai kütyük térnyerése társadalmainkban azt is eredményezi, hogy a gyermekfejlődési, pszichológiai szakirodalom is egyre gyakrabban foglalkozik a fent említett témával.

A szülői jelenlét fontossága

A szülői kontroll szerepe nagyon fontos, hiszen a gyerekek könnyedén futnak bele agresszívebb, félelemkeltő tartalmakba, amelyek a személyiségük fejlődésére is negatívan hathatnak. Fontos, hogy a szülő jelen legyen, hiszen ha a mese nézése közben a gyermeknek kérdése akad, közölni szeretne valamit vagy elbizonytalanodik, biztosított kell, hogy legyen a számára folyamatos támogatás. A mesék között egyre nagyobb számban találhatók interaktív szerkesztésű mesék, melyek általában kedveltebbek a kisgyermekek körében. Ennek oka az lehet, hogy a gyerekek a szüleikkel való interakciót kedvelik igazán, éppen ezért leültetni a tévé elé vagy egyedül hagyni a szobában bekapcsolt rádióval nem lesz stimuláló számára.

A kisgyermekek médiahasználatára vonatkozó külföldi ajánlásokat tekintve sok szakirodalomban megjelenik az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) álláspontja. Javaslatuk szerint

a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermekek esetében teljes mértékben kerülni kellene a különböző képernyők előtti időtöltést.

Ez alól kivételt képezhet a videócsetelés, hiszen manapság a távol élő rokonokkal ez lehet a kapcsolattartás legegyszerűbb módja egy kisgyermek számára is. Azoknak a szülőknek, akik 18 és 24 hónap közötti gyermeküket szeretnék bevezetni a digitális média világába, javasolt minél igényesebb programokat, műsorokat megismertetniük gyermekükkel. Emellett ők is hangsúlyozzák, hogy ezek az első tapasztalatok mindenképp a szülővel együtt érjék a legkisebbeket, hogy a látottakat könnyedebben fel tudják dolgozni. Javaslatuk szerint 2 és 5 év közötti gyermekek képernyő előtt eltöltött idejét 1 órában kell maximalizálni, és ezen korosztály esetében is fontos, hogy együtt nézzék a szülővel az adott tartalmakat. A 6 évnél idősebbeknél is fontos a következetesség a használat idejét tekintve. Nem szabad, hogy a fizikai aktivitástól, az alvástól, pihenéstől, illetve más, az egészség érdekében elengedhetetlen tényezőtől vegye el az időt a médiahasználat.

De vajon tényleg annyi pozitív hatása van az okoseszközöknek?

Azt a kérdést is érdemes megvizsgálni, hogy mennyire tudják feldolgozni a kisgyermekek a látott és hallott információt. A 2 év alattiak ugyanis éretlen szimbolikus, emlékezeti és figyelmi képességeik miatt sokkal kevésbé tudnak tanulni a digitális médiából, mint a szüleikkel való interakciókból. Ennek oka, hogy nehezen ültetik át a képernyő által megszerzett ismeretanyagot a világra.

A médiaeszközök negatív hatásaival szemben, sok szülő kifejezetten pozitív hatásokat tulajdonít a korai használatnak. Ezt vizsgálva a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kifejezetten kisgyermekek számára tervezett szótanító DVD, amely a Baby Einstein elnevezést kapta, mennyire is fejti ki szókincsfejlesztő hatását. A vizsgálatban kilencvenhat, 12-24 hónapos gyermek vett részt, akiknek egyik fele hat héten keresztül kéthetente ötször megnézte az adott filmet, még a kontrollcsoport nem nézte azt. A tanulási hatás felmérését követően a kísérletvezetők arra az eredményre jutottak, hogy nem következett be semmiféle tanulási hatás a vizsgált időszak alatt. Sőt, azt találták, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei korábban kezdtek ilyen anyagot vetíteni, általában véve alacsonyabb szókincset mutattak. Hasonló eredményeket találtak egy másik kutatásban, amelyben azt mutatták ki, hogy 4 hetes babafejlesztő DVD-nézése során a DVD-t néző gyermekek nem fejlődtek többet a filmet nem néző kontrollcsoportnál. Azokban az esetekben azonban igen, ahol a DVD által is tanított szavakat a szülők is igyekeztek megtaníttatni gyermekeikkel interaktív helyzetekben.

Szintén kevésbé támasztják alá az empirikus kutatások a szülők elképzelését, miszerint a nyelvi fejlődésre pozitívan hat a televízió.

A kutatási eredmények szerint a nyelvi megkésettség és a korai televíziózás között is kapcsolat található. Kutatásukban 166 gyermeket vizsgáltak. Közülük 110 tipikus fejlődésű volt, még 56 gyermek esetében valamilyen nyelvi fejlődésbeli megkésettség állt fent. Vizsgálat során arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akik esetében detektálható volt valamilyen nyelvi megkésettség, korábban kezdtek televíziót nézni – átlagosan 7 hónapos koruk körül –, mint azok, akikre a normál nyelvi fejlődés volt a jellemző. Azokra a gyerekekre, akik 12 hónapos koruk előtt kezdtek televíziót nézni és ennek mértéke meghaladta a napi  két órát, hatszor jellemzőbb volt valamiféle nyelvi probléma. Összességében arra jutottak, hogy kapcsolat van a korai kezdetű televíziózás és a nyelvi megkésettség között. Kas Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának adjunktusa szerint egyelőre nincsenek adatok arra nézve, hogy a nyelvi zavarokra vonatkozó arányok romlottak volna az utóbbi évtizedekben, a digitális eszközök jelentősebb elterjedése óta. Ugyanakkor hangsúlyozta: számos vizsgálati eredmény utal rá, hogy a korai időszakban, vagyis egyéves kor alatt a mobilképernyő használata és a tévézés jelentős kockázatot jelent a nyelvi fejlődés szempontjából.