Piaget fejlődési fázisai a bölcsődében: kora gyermekkor kognitív fejlődése

A Jean Piaget által kidolgozott kognitív fejlődési elmélet szerint a gyermekek gondolkodása és megismerési képességei szakaszokra tagolódnak, amelyek során egyre komplexebb és absztraktabb módon értelmezik a világot. A bölcsődei korosztály (körülbelül 0–3 éves kor) alapvető szerepet tölt be ebben a fejlődési folyamatban, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki az első alapvető kognitív struktúrák.

1. Szenzomotoros szakasz (0–2 év)

Ebben a szakaszban a gyermekek a saját testük és környezetük közötti kapcsolatot fedezik fel. Piaget szerint ebben az időszakban a gyerekek főként érzékszervi és motoros tevékenységeken keresztül szerzik meg az első tapasztalatokat.

Fő jellemzők: 

- Egocentrikus gondolkodás: A gyermek nem tud még más perspektívából látni.  - Objektumállandóság kialakulása: A gyermek megtanulja, hogy az objetumok léteznek akkor is, ha nem látja őket (kb. 8–12 hónapos kor körül). 

- Tapasztalati tanulás: A cselekvések, mint az ujjal nyomkodás vagy tárgyaknál való tevékenykedés, segítik a világ megértését.

- Bölcsődénkben az alábbi módon alkalmazzuk Piaget megfigyeléseit: A fejlesztés fókuszában az érintés, tapintás és látás összehangolása áll, játékok, amelyeket a gyermek közvetlenül érinthet, segítik a környezet megismerését.

2. Előrevetítő szakasz (2–7 év, de a bölcsődei korosztály főként az első részét tapasztalja meg)

Bár a Piaget szerint ez a szakasz inkább az óvodás korra jellemző, a bölcsődei gyerekek már elkezdik az első jeleket mutatni ennek a szakasznak.

Fő jellemzők: 

- Preoperatív gondolkodás: A gyermekek még nem képesek logikus, strukturált gondolkodásra, de már képesek szimbolikus játékra. 

- Egocentrizmus: A gyermekek nehezen értik meg mások nézőpontját. 

- Játék szerepe: A fantáziás játékban kezdik kifejezni tapasztalataikat.

-Bölcsődénkben az alábbi módon alkalmazzuk Piaget megfigyeléseit: A beszélgetések, szerepjátékok és a vizuális eszközök segítik a gyermekek megértésének bővítését, ugyanakkor fontos az egocentrikus gondolkodás tiszteletben tartása.

3. Az objektumállandóság fejlesztése

Különösen a 8–12 hónapos kor környékén valósul meg, amikor a gyermek megérti, hogy az elvont tárgyak vagy személyek is léteznek akkor is, ha nem láthatók.

Bölcsődénkben az alábbi módon alkalmazzuk Piaget megfigyeléseit: A gyermekek számára biztosítunk olyan játékokat és környezetet, ahol megfigyelhetik az objektumok állandóságát, például rejtvényes játékok, bújócskázás.

Összegzés:

A Piaget által meghatározott fejlődési szakaszok a bölcsődében eltöltött időszakban alapvető irányt adnak a nevelésünknek és fejlesztésünknek. A korai szenzomotoros szakaszban a tapasztalati tanulás, a szenzoros-motoros tevékenységek támogatják az alapvető kognitív képességek kialakulását. Ez az időszak alapozza meg a későbbi, összetettebb gondolkodási formák fejlődését.

Ezért minden szülő gyermeke számára kifejezetten javasoljuk bölcsődei ellátásunkat, mert mi a Rózsaharmat Bölcsődében, amíg a szülő dolgozik, pihen vagy ügyet intéz, addig -biztosítjuk a gazdag, érzékszerveket stimuláló játékokat és tevékenységeket.- figyelünk  a gyermekek egyéni fejlődési ütemére, és alkalmazzanak sokféle fejlesztő eszközt.- támogatjuk a spontán és szabad játékot, amely a kognitív fejlődés alapja.

A Piaget-féle fejlődési elmélet megértése segít a szülőknek, hogy bűntudat nélkül, a gyermek érdekeit is szem előtt tartva bölcsődébe adják a gyermeküket valamint a  bölcsődei dolgozóinknak is abban, hogy megfelelően értelmezzék a gyermekek viselkedését, és olyan tanulási környezetet alakítsanak ki, amely támogatja a kognitív fejlődés minden szakaszát.