0–3 éves gyermekekket nevelő édesanyák magánya, segítségkeresés és a bölcsődei ellátás szerepe

A kisgyermekes anyák körében a magány és a kiszolgáltatottság érzése gyakran átível a mindennapokon, különösen az első életévben és a későbbi közös gondoskodási megoldások hiányában. A szülői szerep és a társas kapcsolatok közti egyensúly megteremtése közvetlen hatást gyakorol a család és a gyermek fejlődésére is.

Számos nemzetközi kutatás rámutatott arra, hogy a társas támogatás, a kapcsolati háló kiépítése és a szabad idő (énidő) megteremtése kulcsfontosságú a perinatális időszakban megjelenő stressz csökkentéséhez és a szülők jól-létének fenntartásához (Loneliness and social support in parents; Letourneau et al.; Vandell et al.).

E cikk célja, hogy összefoglalja a külföldi irodalomból vett releváns megállapításokat, és gyakorlati, bölcsődei ellátásunkra épülő módszert mutasson be a magány csökkentésére, a társas kapcsolatok fejlesztésére és az édesanyák önmagukra fordítható idejének támogatására.

I. A magány rejtett mechanizmusai a kisgyermekes anyáknál

- A perinatális időszakban az általános és a konkrét kapcsolatok hiánya fokozza a magányérzetet. A társas izoláció érzetét súlyosbíthatja a korlátozott épp aktuális közösségi lehetőségek és a gyermekgondozási kötelezettségek közti nehéz egyensúly megélése.

- Külföldi kutatások szerint a magány nemcsak érzelmi állapot, hanem a stressz fiziológiás feldolgozását is befolyásolja: növeli a kortizolszintet, ronthatja az alvást és hosszú távon hat a mentális egészségre (Cacioppo & Cacioppo, 2018; „Loneliness in the modern age”).

- Fontos különbséget tenni a tényleges társas kapcsolatok és a közösségen belüli érzetek között: még ha külsőleg van is társas aktivitás, az anyának hiányozhat a mély, bizalmi kapcsolódás és támogatás.

II. Segítségkeresés és kapcsolati vágy az anyák körében

- A társas támogatás két fő típusa létezik: érzelmi támogatás (megértés, részvét) és gyakorlati támogatás (gyakorlati segítség, például gyermekfelügyelet). Mindkettő hozzájárul a stressz ellenálló-képességéhez és a kötődés erősítéséhez.

- Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy a megbízható támogató kapcsolatok növelik a boldogságérzetet, javítják a szociális háló minőségét és csökkentik a depresszió kialakulásának kockázatát a szülői időszakban (Letourneau et al., 2015; Kranzler et al. 2020).

- A társas kapcsolatok utáni vágy gyakran összefügg a személyes identitás megőrzésével: az anyai szerep mellett az egyéni identitás fenntartása, hobbi és baráti kapcsolatok fenntartása is hozzájárul a kiegyensúlyozottsághoz.

III. Én-idő iránti vágy és annak értelme a bölcsődei ellátás kontextusában

- Az énidő (én-idő) a szülő jóllétéhez elengedhetetlen: lehetővé teszi a feltöltődést, a stressz levezetését és a személyes energia megőrzését, ami közvetlen hatással van a gyermekkel való interakció minőségére és a korai fejlődésre.

- Nemzetközi vizsgálatok hangsúlyozzák, hogy a rövidebb, de rendszeres időszakos pihenő és a bölcsődébe adás lehetősége javítja a szülő-gyermek kapcsolat dinamikáját és a szülői hatékonyságot (Pajulo et al.; Vandell, 2010).

- A bölcsődei ellátások, programok és szolgáltatások lehetőséget adnak a harmadik fél által nyújtott gondoskodásra, amely közvetlenül támogatja az anyát abban, hogy legyen ideje a saját szükségleteire és kikapcsolódásra.

IV. A bölcsődei ellátás szerepe a magánycsökkentésben, társas kapcsolatok fejlesztésében és az önálló én-idő támogatásában

- Biztonságos, stabil gondoskodó légkör: A rendszeres bölcsődei ellátás a család számára megbízható menedéket jelent, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy előre tervezett időszakokra nyugalommal és figyelemmel legyenek.

- Közösségi kapcsolatok létrejötte: A bölcsődei környezet közösségi szülőcsoportos megbeszélésekhez, játszócsoportokhoz, szülői fórumokhoz kapcsolódik. Ez lehetővé teszi a hasonló élethelyzetben lévő anyákkal való kapcsolatháló kiépítését, baráti kapcsolatok és támogatói körök kialakítását, amely közvetlenül a magány csökkentéséhez járul hozzá.

- Skálázható praktikus támogatás: Gyermekek ellátása, nevelési praktikák, gondozási rutinok és tervek megkönnyítik a mindennapokat és lehetőséget adnak a szülőknek, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, amelyekhez a gyermek jelenléte nélkül nem jutnának hozzá (pl. orvosi időpontok, hivatalos ügyek elintézése).

- Én-idő támogatása: A tervezett bölcsődei időszakokra lehetőséget ad a szülőknek a feltöltődésre, sportolásra, személyes hobbikra vagy egyszerűen a nyugtató tevékenységekre, több édesanya beszámolt arról, hogy a munka kikapcsolódás számára, ahol felnőtt nő lehet és hatékonynak és eredményesnek érezheti magát. Ezzel a gyakorlati megvalósítással a szülő energiái visszatérnek a gyermek körüli ellátásba, ami javítja a kapcsolati minőséget és a szülői hatékonyságot pl. nevelésben.

A 0–3 éves gyermekekkel élő édesanyák számára a magány elleni küzdelem és a társasos kapcsolatok kiépítése olyan kihívások, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni. A külföldi irodalmi kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy az érzelmi és gyakorlatbani támogatás, a gyermek számára stabil és megbízható gondoskodó háttér, valamint az én-idő lehetőségeinek biztosítása hozzájárul a szülők jólétéhez, a kapcsolatok minőségéhez és a gyermek fejlődéséhez egyaránt. Bölcsődei ellátásunk tehát nemcsak a gyermek gondozását, nevelését biztosítja, hanem aktív, strukturált lehetőséget kínál az anyai magány csökkentésére, a társas kapcsolatok fejlesztésére és az anyák személyes jólétének támogatására. A nemzetközi irodalomból származó megállapítások alapján egyértelműen állítható, hogy a hosszútávú elköteleződés egy bölcsőde mellett, abban vállalt esetleges önkéntes, közösségi tevékenységek és jelenlét révén erősödhet az édesanyák önálló női identitása és az anyai szerep közti egyensúly.

- Cacioppo, J. T., & Cacioppo, S. (2018). Loneliness in the modern age. Trends in Cognitive Sciences.

- Letourneau, N. L., et al. (2015). Maternal Social Support and Perinatal Mental Health. Journal of Perinatal & Neonatal Nursing.

- Vandell, D. L., et al. (2010). Empirical Evidence on Early Childcare and Child Development. Child Development.

- Kranzler, S., et al. (2020). Social Support and Maternal Well-being. Journal of Family Psychology.

- Pajulo, M., et al. (2005). Early Intervention and Mother-Child Relationships. Child Abuse & Neglect.

- Letourneau, N. (2014). Perinatal Depression and Child Outcomes. Pediatrics.